“A boldogság nem egy végállomás, hanem egy utazás” ~ Ben Sweetland
A végállomás tipikusan az, amit általában várunk. Haladunk feléje, és amikor megérkeztünk, örülünk.
A boldogság szerinted ilyen kell, hogy legyen? Vársz egy pillanatra, amikor azt mondod, ha…, és akkor boldog leszek.
by: Nimarra
Várod, hogy mások boldoggá tegyenek? Várod, hogy minden körülmény úgy alakuljon végre, hogy boldog lehess?
Mikor majd visszatekintünk az életünkre, öreg korunkban, Te leszel az, aki felsorolja az életében lévő MÁS embereket, akiket hibáztat, amiért nem mindig volt boldog? Te leszel az, aki az országra, a rendszerre, az ingatlanpiacra, az adóhivatalra, a szomszédokra mutogatsz majd?
Kinek az élete ez?
Attól, hogy vársz, panaszkodsz, háborogsz változott-e már valami jó irányba?
Téged mi tesz, mi tenne boldoggá?
Mik azok, amiket mindig is szerettél, vagy szerettél volna?
A boldogság nem végállomás, hanem maga az utazás. Keresd meg a jó pillanatokat, a pozitív embereket, a hatékony megoldásokat! A Te életed!
Ha nem vagy boldog minden nap, az a Te döntésed.
Hogy kezd?
Vedd észre a szépet, a jót, a kedvest, és örülj neki! Ne vedd természetesnek a kicsi jó dolgokat sem! Azok is elmúlhatnak, eltűnhetnek, elhagyhatnak BÁRMIKOR! Értékeld, amid van!
Próbálj örülni apróságoknak. A napsütésnek, a lopott pillanatoknak, a zenének, a feléd érkező mosolyoknak. Örülj, ha mindenki egészséges, örülj, ha vannak barátaid, örülj, ha valaki vacsorát tesz eléd. Vagy ezek magától értetődő dolgok? NEM! (megtudod, hogy mennyire nem, mihelyt nem lesznek)
Nehezen megy? Csinálj mindennap magadnak valami “kis mosolyt”. Valamit, amire jó lesz gondolni a nehéz pillanatokban. Ne várj! Találj magadra, az örömeidre, a boldogságodra…Ne másoktól várj!
A te életed. A te döntéseid. Merj változtatni!
GreenLove ~ Zöld Gondolkodás, Zöld Gondoskodás
Köszönöm szépen Hajnalka, hogy hozzászóltál, és leírtad! Jó, hogy van még, aki így érzi! Legyen szép napod! <3 Ölelés: GreenLove
Ez nagyon igaz, hisz a Bibliában is ugyan ez van, hogy minden apróságnak örülni kell. De nekem ezt sose kellett mondani, én mindig nagyon tudtam és tudok is örülni az apróságoknak is.